A Műhely tagjai közül Bódis Gábor, Karsai Árpád és Ongjerth Richárd állították össze az anyagot, melyet részletesen innen lehet letölteni. Néhány lényeges gondolatot kedvcsinálóként itt is közreadunk.
Ha bárki változtatni szeretne a jelenlegi helyzeten, fontos, hogy a munka a helyzet objektív feltárásával, a problémák beazonosításával kell kezdődjön, melyet egy közösen kialakított és konszenzussal elfogadott víziónak kell követni. Ez a jövőkép egyelőre részleteiben nem kidolgozott, de több ponton is elindultak kezdeményezések, amelyet eddig legmarkánsabban a NEO Budapest (Night Embassy) koordinált, és ehhez a civil indíttatáshoz a kerület vezető politikusait is bevonó, lakossági és vállalkozói egyeztetések is végre kezdenek csatlakozni. A TUTSZ szerint nem hibalistával, hanem jövőképpel, és az onnan tételesen levezetendő feladatokkal és szabályozási keretrendszerrel lehet a konfliktus pontokat felszámolni, és a koncepcióhoz az érdekelteket megnyerni. Fontos, hogy elégedett és büszke lakosok, sikeres üzleti vállalkozók, fenntartható környezet valósulhasson meg Budapest szívében.
Maga a városrész-rehabilitációs program nemcsak proaktív, de un. reflektív tervezés is kell legyen. Az érintettek, az érdekeltek mindegyike vissza kell igazolja azt, és kompromisszumos megoldások véglegesítődhetnek. A társadalmi fenntarthatóság mellett a környezeti fenntarthatóság is létfontosságú: itt a kereskedelmi egységekre, konkrétan a romkocsmákra számát oly mértékben kell csökkenteni, s az italboltokat ritkítani, hogy a terület terhelése és annak arculata az eredetiséget, a kulturális örökség-értékeket domborítsa ki.
Melyek a hetedik kerület identitás elemei, melyek azok az értékei, amelyek nem pusztán a fogadó társadalomnak, de a vendég társadalomnak is azonos jelentéssel bírnak? A kreativitás mindenképpen ez, a fiatalos és trendi szemmel vizsgált Budapest sok tekintetben ilyen. A zsidó kulturális örökség, mind építészetében, mind pedig élő jelenlétében, tehát átélhetőségében egyre erősebben jelen van, és jelen is volt, mindaddig, míg a szórakoztató elemek háttérbe nem szorították. A századforduló építészete, a környezet, vagyis az érintett utcák hálózata és mintája (neighbourhood) egyedülálló Budapesten, amely egy smart desztináció-képet képesek sugallni. Olyan témákkal lehet és kell megtölteni az érintett területet, amelyek népszerűek, felhasználóbarát módon fogyaszthatók és az eredetiség, az autentikusság élményével képesek a megelégedettség érzését kiváltani.
Amennyiben létrejön egy önálló menedzsmenttel rendelkező mini-desztináció, amely képes magát a helyi értékkészletből meghatározni, identitását megfogalmazni, akkor ez a modell képes megszólítani és bevonni az összes érdekeltet (stakeholdert) is. Ezt az adminisztratív kerülethatároktól és menedzsment szintektől mentesített (boundary-free) egységet azért is érdemes létrehozni, mert a ma turistája nem ezen keretekben és szinteken gondolkodik, mozog. (A Király utcától az Andrássy útig tartó VI.kerületi rész nem hasítható ki az új Negyed márkázásából, csak azért mert kerületi határon túlra esik. Elképzelésünk szerint az involvement, vagyis a helyiek és a befektetők bevonása így hatékonyabb, és megteremthetők azok a műhelyek, amelyek segítenek az értékek felszínre hozatalában és tudatos válogatásában. A helyi közösség részt vállalhat a turista-edukációban, és erre maximális a nyitottsága, sőt bizonyos civil körök ezt már végzik is. Ez nemcsak az informálást jelenti, hanem azt a proaktív hozzáállást is, amelyik képes arra a remarketing folyamatra shop-floor szinten is, ami a kiutat jelenti a terület újra pozícionálásával.
A TLA projekt finanszírozható és működtethető, amennyiben nem csak a helyiek, de a kerületek maguk, a főváros és az ország döntéshozatali szintjei úgy tekintenek rá, mint egy magyar, későbbi best-practice megoldásra, amely a túlterhelt turisztikai területből egy szórakoztató-kulturális-zöld-dizájn központot képes megvalósítani.
E helyen is szeretnénk köszönetet mondani Szabados Tamásnak, Németh G. Dánielnek (NEO) és Landwehr Klárának (Kultunió) az anyag elkészítéséhez való hozzájárulásukért.
A témáról szóló prezentáció első ízben a Fővárosi Turisztikai kerekasztal eseményén hangzott el 2019. júniusában, melyet később további konzultációk is követtek.
